A képregény, mint médium alig több mint százéves, mégis annyi stílus- és tematikai fordulaton ment át, hogy a kritikusok az irodalom vagy a filmművészet korszakolásához hasonlóan öt nagy „korba” sorolják. Tekintsük át gyorsan, mely időszakokat is fedi le a Golden, Silver, Bronze, Modern és a 21. századi, sokszor Digitális vagy Multimédiás kornak nevezett időszak, kiemelve néhány ikonikus címet is menet közben. A fenti galériában épp két sarokkövet láthatsz: Action Comics #1 (1938) nyitotta meg a szuperhősök aranykorát, míg Watchmen #1 (1986) már a modern, önreflexív képregények jelképe.
Golden Age (1938 – 1956)
Az 1930-as évek gazdasági válsága és a rádió-, illetve filmsorozatok népszerűsége megágyazott az első szuperhősöknek is. Az arany korszakot hagyományosan Superman bemutatkozásához kötik: az Action Comics #1 (1938) robbanásszerű sikere után futószalagon érkeztek a hősök megállíthatatlanul – Batman (Detective Comics), Wonder Woman, Captain Marvel és Captain America. A papír szórakoztatás olcsósága a II. világháború idején patrióta mítoszokkal fonódott össze: a Captain America #1 borítóján Steve Rogers nyíltan ütötte le Hitlert, ami tökéletes propagandaborítóvá vált. Ekkor született meg a képregény mint tömegmédium, sőt a Comics Code elődjének is a csírái, amikor a túlzott erőszak és horror miatt cenzúrahullám indult.
Az arany kor néhány fenegyereke (nem, nem az a Fenegyerek!):
- Action Comics #1 – Superman debütálása (1938)
- Detective Comics #27 – Batman első feltűnése (1939)
- Captain America Comics #1 – a hazafias hős színre lép (1941)
Silver Age (1956 – 1970)
A háború utáni években a szuperhős-láz alábbhagyott, a piacot a sci-fi és a horror uralta, amíg a DC 1956-ban újraértelmezte a Flash-t a Showcase #4-ben. Ez idő tájt vette kezdetét az ún. ezüstkor, amelyet a tudományos fantasztikum optimizmusa, az atomhatalomhoz és az űrversenyhez kapcsolódó tematikák határoztak meg. A Marvel 1961-es Fantastic Four #1-je után Stan Lee, Jack Kirby és Steve Ditko hősei – The Amazing Spider-Man, X-Men, The Avengers – emberi problémákkal küzdő figurákként tűntek fel, forradalmasítva ezzel a karakterábrázolást a képregények berkein belül is. A panel-dizájn dinamizmusa és a pop-art esztétika a képregényt a fiatal, egyre műveltebb közönség felé nyitotta.
Néhány (mára már ezüst halántékú) örökifjú az ezüst korból:
- Fantastic Four #1 – a Marvel „családi” szupercsapata (1961)
- Amazing Fantasy #15 – Pókember színre lép (1962) és azóta tudjuk, hogy a nagy erő…
- X-Men #1 – a mutánsok első csapása (1963) – és ne feledjétek, maga Chris Claremont dedikál(t) a 2025-ös Budapest Comic Conon! Ez mennyire zseniális már!
Bronze Age (1970 – 1985)
Ahogy a vietnámi háború és a Watergate-botrány megingatta az amerikai álmot, a képregények is sötétebbé váltak. A cenzúra lazulása után – az 1971-es Comics Code-módosítás kulcsfontosságú – előtérbe kerültek a társadalmi kérdések: drog, rasszizmus, környezetvédelem. Denny O’Neil és Neal Adams Green Lantern/Green Arrow-ja például közvetlenül beszélt kábítószer-függőségről, míg Giant-Size X-Men #1 (1975) a civilizációk és kultúrák sokszínűségét ünnepelte egy új, nemzetközi mutánscsapattal. A narratívák hosszabb, epizodikus történetívekre váltottak, ami előkészítette a későbbi grafikus regény formátumot.
Ime néhány acélos bronz kori alkotás:
- Green Lantern/Green Arrow #85 – a drogkrízis-történet (1971)
- Giant-Size X-Men #1 – az új, nemzetközi csapat (1975)
- The New Teen Titans #1 – a fiatal hősök reneszánsza (1980)
Bronze Age (1970-1985)
Modern age – Dark Age (1985 – 2000), Posztmodern & Digitális korszak (2000 – napjainkig)
Az 1980-as évek közepén két mérföldkő, Frank Miller The Dark Knight Returns-e és Alan Moore–Dave Gibbons Watchmen-je mutatta meg, hogy a szuperhőstörténet lehet politikai szatíra vagy dekonstrukció. A „sötét korszak” név éppúgy utal a témák komorságára, mint a realista ábrázolásra. A mainstream mellett felerősödött a független szcéna: Art Spiegelman Maus-a Pulitzer-díjat nyert, az Image Comicsnál Todd McFarlane Spawn-ja bizonyította, hogy az alkotói tulajdon és a kiforrott vizualitás piacképes alternatívát jelent a két nagy kiadóval szemben. A borítók gyűjtői változatai (foil, hologram) rövid, de intenzív spekulációs buborékot fújtak a ’90-es évek elején.
Néhány azóta már ikonikussá vált modern alkotás, amire mindenképp érdemes emlékezni:
- Watchmen #1 – szuperhős-dekonstrukció (1986)
- Batman: The Dark Knight Returns #1 – Frank Miller klasszikusa (1986)
- Spawn #1 – az Image Comics áttörése (1992)
A filmes képregény-adaptációk – X-Men (2000), Spider-Man (2002), majd az MCU 2008-tól – a kultúra főáramába emelték a médiumot. Nyomtatott fronton hódít a „decompression”: hosszabb, filmes hatású jelenetek Ultimate Spider-Man-ben (Brian Michael Bendis) vagy Robert Kirkman The Walking Dead-jében. A 2010-es évekre a diverzitás és az alkotói hang kapott hangsúlyt: G. Willow Wilson Ms. Marvel-je pakisztáni-amerikai tinédzserhőst adott a Marvelnek, Brian K. Vaughan és Fiona Staples (amúgy szerintem elképesztően zseniális) Saga-ja pedig high-fantasy-t és sci-fi-t olvasztott egybe, miközben a digitális platformok új üzleti modellt kínálnak. A streaming és a videojáték-licencek oda-vissza hatása egyre inkább elmosta a médiumhatárokat, így ma már szinte bármelyik korábbi cím egyszerre képregény, film és sorozat formájában is él.
Hogy a legifjabbakra is megemlékezzünk:
- Ms. Marvel #1 – Kamala Khan bemutatkozása (2014)
- Saga #1 – űreposz felnőtteknek (2012)
- The Walking Dead #1 – a zombiapokalipszis kultusza (2003)
Modern Age (1986-)
Összegzés
A képregények története nem csupán vizuális stílus- vagy karakter-evolúció, hanem tükre a 20–21. század társadalmi-kulturális változásainak. A médium éppúgy képes volt propagandaeszközként, ifjúsági olvasmányként vagy felnőtt irodalomként működni, ahogyan ma a globális szórakoztatóipar egyik hajtóerejeként szolgál. A korszakok ismerete segít megérteni, miért idéz meg a Golden Age a naiv hősiességet, míg a modern munkák önreflexíven vallanak saját eszközeikről – s talán választ adnak arra is, hogy a következő váltást milyen társadalmi impulzusok hívják majd életre. Mi itt a ComicZone-on a Modern korszakot összevontan kezeljük, nem különböztetjük meg a Dark age és a Digitális korszak képregényeit, de a köteteket az adott korszak szerinti besorolása alapján is megtaláljátok a ComicShop katalógusában vagy a korszak szűrő segítségével is szűkíthetitek a keresési listákat. Lényeg a lényeg, olvassatok képregényeket bármi-kor…!
