Nem titkolt szándékunk, hogy szeretnénk a hazai gyűjtői piacot megszólítani és a képregényes témában újonnan érkezőket is hasznos(nak gondolt) információkkal ellátni, hogy aki most még csak sorra falja a füzeteket és köteteket, de azért már halmozódik a gyűjteménye, az is elvetemült, veterán gyűjtővé gyúrhassa ki magát. No meg nyugodtan szálljatok be a diskurzusba, mert mi szeretjük a konstruktív vitát. Tehát van itthon egy rakás forgó használt cucc, mindenféle címkével ellátva, hogy csúnya, szép, olvasott, gyűjtői, szépséghibás, kicsit sérült meg társai. Szeretjük mi az irodalmat és a jelzőkkel sincs különösebb bajunk, de azért az mégiscsak nehézséget okoz sokszor, amikor ilyen nem konkrét jelentésű, szubjektív megítélésű jelzőkön keresztül kellene kiigazodni, mikor a legtöbben csak annyit szeretnének tudni, hogy de most akkor tényleg milyen állapotú a termék?! Miközben ott van nekünk a kitaposott ösvény és a széles körben elfogadott amerikai standard minősítési skála 1-10-ig. Erről már mi is írtunk hosszabban a ComicZone Gradind Guide-ban.
Mivel jó néhány magyar füzet és kötet is megtalálható a ComicZone kínálatában, ezért szeretnénk közös nevezőre hozni a szubjektív fogalmakat, némileg objektív mércével és segítséget adni abban, hogy ha nálunk veszel egy néhány vagy 5-10-20-30+ éves magyar vagy külföldön kiadott füzetet, kötetet, akkor hol helyezkednek el ezek szerintünk a grading skálán. Márpedig számokat könnyebb közös nevezőre hozni ugyebár, mint jelzőket. 😊 De ha máskor, máshol, másokkal bizniszeled el a használt képregényed, akkor is hasznos lehet, ha a magyar közösség is egy objektívebb közös mércén keresztül tud tök jól egyetérteni abban, hogy egy adott konkrét állapot a valóságban mit takarhat.
Szerintem, és ebben értsünk egyet (vagy vitatkozzunk róla a kommentek között), de a hazai képregények esetében nagyjából ez a hármas felosztás és egyes szinonimái között szokott menni a diskurkus.
- Gyűjtői (kinek, mi, ugye… szép, “hibátlan”, nyomdai és társai), ami lehetne inkább fine (5,5-7), very fine (7,5-8,5), vagy near mint (9-9,8),
- Szépséghibás (olvasói??? – a többit nem lehet olvasni?, megkímélt, használt, jó állapotú, stb.) – miközben az amúgy jó, hova tovább nagyon jó is lehetne, ami a good (1,5-2,5), very good (3,5-4,5) értékek, és a
- Sérült (gyenge, hibás, saláta és társai) – poor (0,5), fair (1)
És pontosan amiatt, hogy ezek a szavak az egyes állapot opciók között túl sok mindent is jelenthetnek egyszerre, alakul ki olykor (mutáns)vérre menő vita. Ami amúgy nem baj, vitázni jó, legalábbis ameddig az konstruktív. Csakhogy a háttere valószínűleg az, hogy ki mennyire megengedő azzal kapcsolatban, mennyire hibátlan is a hibátlan, meg hát ugye a szépség is relatív. Ugyanakkor a hibák meg már objektívebbek és a grading skála pontosan a hibák számossága és minősége mentén alakította ki az értékelési tartományokat.
Ahogy látható a számokból az értékek, ahogy állapot szerint javulunk, nem egy lineáris skálán helyezkednek. Szélesebb spektrumon vannak a kevésbé sérült, szép, nagyon szép és tökéletes daraboknak. Ennek az az oka, hogy a nagyon kevés hibát tartalmazó darabok egymáshoz képest jobban megkülönböztethetőek legyenek és az igazán kivételes darabok (near mint 9.6-9.8 és társai) pedig igazán előkelő helyet tudjanak elfoglalni a gyűjteményedben.
A szépséghibás képregények azok, amelyek átlagos állapotúak, teljesen rendben és egyben vannak tartalmilag, kopottas, netán szamárfüles a borító és apróbb szakadások, firkák is megengedettek. És ez mégis csak a 10-es skála alsó harmadán alig túl engedi fel, az amúgy teljesen jó darabját a gyűjteményednek. Mondtam én, hogy a good az jó, vagy nem? 😊 A lelkünknek először talán kicsit rossz lehet, meg az iskolában sem örültünk annyira a kettesnek (na jó, van az a tantárgy és élethelyzet, amikor igen), de a szemünknek amúgy teljesen oké darab. Ha tudunk elvonatkoztatni és ha a skálát jól lőjük be a pénztárcánk is sokszor tökre hálás lesz nekünk, ha nem csak a near mint semic füzetek jöhetnek velünk haza (amiből talán mára amúgy nem túl sok fellelhető darab létezik, úgy egyáltalán), hanem egy very good netán good besorolású füzet sem esik a diszkrimináció áldozatául.
Az amerikai skálán a fine már az az állapot, ahol alig van hiba a képregényen, nincs szakadás, sérülés, néhány nyomódás, netán sárgás lapok jellemzik a füzetet. Ezek már abszolút beférnek egy tisztes gyűjteménybe, sokan a sérült darabjaikat ezekre cserélik. Innen fölfelé közeledünk az állapot fetisiszták világához, amikor már csak is a legjobb darabok jöhetnek szóba. Ne legyen hajlott a gerinc, minimális szamárfüleket sem szeretnénk látni. A hazai régebbi füzetek ettől függetlenül, ha a grading guide-hoz elkezdünk szigorúan ragaszkodni, akkor is maximum a fine és very fine kategóriát ütik meg.
Atyaég! De hát akkor a füzetem csak egy 6-os vagy 7-es a 10-es skálán? Valószínűleg igen, de ettől ne ess kétségbe! Ekkor már egy olyan darab tulajdonosa vagy, aminek a sarkával lehet, hogy nem lehet karcolni a gyémántba, a gerincen is előfordulhatnak kisebb törések és a lapok sem olyan fehérek, mint a füzet most jött volna ki a nyomdából. Ez amúgy pontosan azért van, mert lehet, hogy 1995-ben jött ki a nyomdából és 30 év után ez döbbenetesen jó eredmény, ha belegondolsz úgy igazán.
Very Fine és Near mint füzetek
Mindent összevetve kijelenthető, hogy egy átlagos sorozatban bőven előfordulnak 3-4-5-ös értékelésű (ami már a jó, nagyon jó és szép kategóriát jelöli), amúgy tök jó állapotú, de használatból adodó darabok és természetesen vannak azok a gyűjtők is, akik kifejezetten az állapotra mennek rá és nekik pedig ott a fine, very fine és near mint kategória. Mindenkinek kellemes böngészést itt az oldalon és reméljük megtalálod a kínálatban azt ár/érték arányú darabot, ami a gyűjteményedben előkelő helyet foglal majd el! Reméljük, hogy a mi állapot besorolásaink is segítenek majd abban, hogy jobban eligazodj a kínálatban.
